Könyvajánló

A magyar történelem egy kevésbé ismert, tragikus eseményével a Muhi csatával és  tatárjárással foglalkozik Csontos László történelmi kisregény trilógiájának első kötete, az Ezüst kard kék mezőben. Azokat a hétköznapi hősöket mutatja be, akiknek köszönhető, hogy népünk nem tűnt el a történelem viharában.

(Az ajánló blokk alján írott és rádiós interjú a szerzővel)

„Eljött a döntő nap, amelyen két óriási sereg mérte össze erejét, kísértette szerencséjét. Az Úr 1241. évének április 12-éje volt. A hajnali köd jótékony, langyos paplanja már kezdett szakadozni a Sajó ártere fölött, s a párán áttörő első napsugarak melegét a hátán érezve ébredezett Tormás. A vitéz Kálmán herceg seregéhez tartozott, tisztségét nézve István lovag fegyverhordozója.

Egy termetes tölgy töve mellett, a füvön feküdt, a süppedő láp egy kis szárazulatán, amelyet a külvilágtól óvón eltakart a sűrű sás és nád. Ennek köszönhette, hogy még él. Ahogy tisztult a feje, úgy jutottak el hozzá a külvilág zajai. Mindössze néhány száz méterre volt az országúttól, ahonnan paták dobogását, lovak nyerítését halhatta, néha pedig ismeretlen nyelvű hangfoszlányokat hozott a szél. Éjszaka heves csatát vívtak a Sajó fölött átívelő egyetlen kőhídért – a tatárral”- kezdődik a regény, majd folytatódik a szereplők, a szituáció és a helyszín bemutatásával: „A lustán kanyargó folyó lejjebb és feljebb kényelmesen terült el a sík vidéken. A híd két oldalán még az utat is kikövezték, mint a rómaiak egykoron, hogy a rendszeresen visszatérő áradások ne tegyenek kárt benne. Ugrin érsek – aki inkább volt katona, mint egyházi személy – István vezetésével erős őrséget rendelt ide, azzal a szigorú paranccsal, hogyha cserkélő tatárok jönnek felderítésbe, akkor még a zempléni oldalon verjék vissza őket, ne tudják kifürkészni a magyarokat. Ha pedig nagy erővel támadnak, akkor szükség szerint meghátrálhatnak a borsodi partra, de azonnal küldjenek hírnököt a táborba, hogy kivonulhasson az érsek és Kálmán herceg serege a mongol visszaverésére”

A regény a Muhi és a Borsodi földvár (ma: Edelény) közti térségben és a csata idején, illetve az azt követő néhány napban játszódik.

Mi a véleménye az alkotásról a történésznek? „Érdekes és izgalmas történelmi kisregényt tarthat kezében az érdeklődő, egy olyan írást, amely visszarepít bennünket a múltba, a tatárjárás viharos és kegyetlen időszakába. A történész végzettségű író tollát ezúttal egy fikció megírásának szándéka vezérelte: akár így is történhetett, akár ez is megeshetett! Írói fantáziájának teret engedve egy könnyen olvasható, lebilincselő történetet tár elénk, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk eleink hétköznapjaiba egy olyan korszakban, amikor a lét és a nemlét kérdései valóban a véres és kegyetlen valóságot jelentették. A könyv filmszerűen meséli el a történetet: miközben megelevenednek előttünk a szereplők, az arcok és elvarázsolnak a színes leírások, bepillantást nyerünk a középkori hétköznapokba, megismerhetjük az akkori viselkedési szokásokat”

Garadnai Zoltán, történész, Magyar Nemzeti Levéltár.

Ha felkeltette az érdeklődését az ajánló, akkor a kötetet megvásárolhatja Miskolcon,  a Szeles utca 35. szám alatt, a Búza téren, a templom mögött található görögkatolikus ikon és kegytárgyboltban, fogyasztói ár: 1240 ft.  Ebook formátumban, webshopban megvásárolható 1000 Ft, nyomtatott változatba 1250 Ft:  https://monimarkt.hu/spl/240928/Konyvek

Buda török alóli felszabadítása utáni időkben sokan úgy érezték, hogy kiverték az egyik megszállót, de jött helyette másik. Thököly csalódott serege is szétesett, sok katona bolyongott a hegyekben, mocsarakban. Róluk, a közállapotokról szól Csontos László Bükki bujdosók című kisregénye. Aki szereti a Tenkes kapitányát ezt is fogja!

“A valós történelmi hátterű kisregények iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom a most napvilágot látott írását is, amely kis romantikával is fűszerezett… A hét fős lovas csapat élén találkozunk Ábrányi Pállal, a kisregény kackiás (tetszetős), magyar bajuszos főhősével, az ugyancsak Thököly alatt katonáskodó hajdú káplárral (tizedessel). Közös elhivatottságuk, céljuk: a labancok (az osztrák császári katonák), vagy ahogy gunyorosan ők nevezik, a loboncok folyamatos nyugtalanítása, hogy ne érezzék otthon magukat a vidéken. A kalandos események elvezetnek bennünket, olvasókat a Bükk szebbnél-szebb helyeire: Lófő-tisztás, Király-kút forrás, Csanyik, Királyasztal, Forrásvölgy, Diósgyőr-Eger útja, Haller úr Diósgyőri vára, sőt Szentlélek, ahol László testvér, a remete él, vagy a Szinva és a Garadna patakok összefolyásánál kelepelő vízimalom, ahol a főhős kedvese, a molnár leánya, Piroska lakik. A történelmi kisregények kedvelőinek felhőtlen boldogságot jelent, ha az események folyamán korabeli, autentikus kifejezéseket, szavakat fedezhet fel. A szerző igazán elkényeztet bennünket.”

Dr. Rémiás Tibor történész, muzeológus, Jósika András Múzeum igazgatója.

Egy kis szövegrészlet a regényből. „A két katona kényelmesen mellételepedett a fűbe, és a szervétából kivettek egy kis elemózsiát. Csendben ettek, hiszen magyar ember evés közben nem beszél. Aztán Miska úgy gondolta, itt az ideje válaszolni.

– Thököly katonái lennénk, de ki tudja merre jár már a vezér, mi meg itt ragadtunk Borsod vármegyében. Bevettük magunkat az erdőbe. A diósgyőri várban és Miskolcon vannak labancok?

– Rozzant juhakol ez már, nem félelmetes erőd. Lakni is alig lehet benne. A tető jórészt leégett, a fal beomlott. A Haller uraság él benne a cselédeivel, meg egy kisebb őrség. De nem is kell több, hiszen Egert már bevették a császáriak, Thököly meg, nehogy sértésnek vegyék öcsémuramék, de elfutott. Nincs szükség már a várra. Az előző tél óta Miskolcon járt a kuruc, a török, most meg a labanc az úr.

– Ami igaz, az igaz, bátyámuram, mi is gazdátlan bujdosók vagyunk, akik egyik napról a másikra élünk az erdőben. De, ha már meghívott minket szalonnázni, akkor hadd kínáljam viszont egy icce borocskával – szólt Miska, s átnyújtotta csikóbőrös kulacsát. A kondás tisztességgel meghúzta…

– Jóféle bor ez, Tokaj veszszei szoktak ilyen fenséges nektárt csepegtetni, mihez hozzánk hasonló szegény jobbágy ritkán jut – mondta elégedetten. A szája szélét kezével megtörölve befejezte az evést.

– Aztán merre tovább? – Azt mi se tudjuk. Thököly uram táborába mennénk, de minden irányban labancba ütköztünk, így aztán egyelőre maradunk. Bár mióta a kontyos vereséget szenvedett Bécs alatt, urunk csak fut, meg mi is. Munkács is elveszett, nincs már remény – kesergett.

A bujdosók – a szíves vendéglátást megköszönve – hamarosan szedelőzködtek. Miska a kiürült kulacsot durva vászonzsákjába tette, majd a csomagot hátára vette.”

Ha felkeltette az érdeklődését az ajánló, akkor a kötetet megvásárolhatja Miskolcon,  a Szeles utca 35. szám alatt, a Búza téren, a templom mögött található görögkatolikus ikon és kegytárgyboltban, fogyasztói ár: 1500 ft.  Ebook formátumban, webshopban megvásárolható 1000 Ft.m nyomtatott könyvként pedig 1500  ft.+ szállítás  https://monimarkt.hu/spl/240928/Konyvek

1849 vérzivataros nyarán, jórészt  a hegyes, völgyes Zemplénben, Borsodban és az Alföldön játszódik Csontos László történelmi fikciós kisregény trilógiájának harmadik, most megjelent kötete a Különleges küldetés. Az alkotás a huszárok és doni kozákok versengését mutatja be egy zászlóért, amely a hazát, a sereget, a becsületet jelképezi.

Nagysándor József honvéd tábornok a megyaszói katolikus templom sekrestyéjében magához rendelte egy öreg huszárát:

„– Jóska fiam, rég láttalak! – mondta immáron a huszárra nézve a tábornok, aki a régi szokásnak megfelelően tegezte az altisztet, hiába volt nála jó pár évvel fiatalabb. Majd így folytatta: – Egy különleges ügyben kérettelek ide, mert ismerlek jól, még a Hannover huszárok közül, s tudom, te vagy az én emberem. Az a szégyen esett meg, hogy a muszkák elzsákmányolták egyik gyalogzászlóaljam Szűz Máriás, fehér alapon nemzeti színnel farkasfogazott zászlaját. Ilyen gyalázat még nem érte egyetlen alakulatomat sem. A becsületünkön esett csorbát ki kell köszörülni. Különösen azért, mert – mint kémeim, füleim jelentették – a zászlót bitorló kozák szotnya ahová bevonul, ott fejjel lefelé fordítva beszúrja a földbe, mutatva, hogy legyőzettettünk. Gúnyt űznek belőlünk. Ezt nem tűrhetjük, lobogónkat vissza kell szerezni! Azt azonban te is tudod, hogy ezért nem indíthatok támadást Grabbe hadteste ellen. Nem kockáztathatom egy zászló miatt több száz honvéd életét.”

„Itt egy kis hatásszünetet tartott a tábornok, közben a huszár arcát fürkészte. Elégedetten nyugtázta magában, hogy az öreg – fáradtsága ellenére – feszes vigyázzban áll. Így hát a lényegre tért:  – A becsületünket, a zászlót mindenképpen vissza kell szerezni a kozákoktól. Ezért hívattalak ide Jóska fiam. Parancsba nem adhatom neked, de kérdem, mint régi elöljáród, hogy vállalod-e ezt a kockázatos küldetést? – Tábornok uram! Mióta hazajöttünk Galíciából, mindvégig a hazáért harcoltam. Kardom a becsületem. Vállalom a megbízatást, ha az életembe kerül is! – vágta rá határozottan Mészáros József, s katonásan összevágta csizmái sarkát, hogy csak úgy csattantak. – Nem csalódtam benned Jóska!”

S hogyan vélekedik a regényről Némethi Lajos, a BAZ megyei fejlesztési ügynökség nyugalmazott vezetője, költő: Persze úgy könnyű, ha az embernek (újságíróként) évtizedek óta a betűvetés a kenyere – mondhatná bárki, de tudjuk: legföljebb csak összevethető, de nem összehasonlítható műfajokról van szó. Meg – természetesen – elengedhetetlen a művek tárgyának: a magyar történelmi múltnak szakszerű ismerete; és még „természetesebben” a témák iránti olthatatlan vonzalom. Mi is még? Igen: szerelem 6 és hűség az otthoni tájhoz… Hogyan szoktuk ezt másképpen mondani? A szűkebb pátriához. Lokálpatriótaként. Ha a felsorolt jellemzőket (szempontokat) összeadjuk, akkor máris kezünkben a vezérfonal (vagy kulcs) a szerző és műveinek megismeréséhez, megértéséhez.

Nem véletlen hát témaválasztása: a tatárjárás, a kurucvilág, majd az 1848-1849-es szabadságharc Borsod-Abaúj-Zemplénhez kötődő eseményei. Epizódok, melyekben (mint cseppben a tenger) bennük a fősodor: a történések valóban nagy történelmi eseményei is. Tények és fikció, de ez utóbbi akár „így is történhetett volna”, olvasva az egyes műveket. Mint ahogyan a jelen kötetet is. Mely miről is szól? A hazát, a becsületet, az összetartozást szimbolizáló zászló visszaszerzéséről, akkor, amikor a győzelemre már nincs remény, de önbecsülésünk megtartásához szükséges, az utánunk jövő nemzedékeknek pedig kötelező üzenet: mi is „megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”. Akár az életünk kockáztatásával, vagy annak árán is.”

Ha felkeltette az érdeklődését az ajánló, akkor a kötetet megvásárolhatja Miskolcon,  a Szeles utca 35. szám alatt, a Búza téren, a templom mögött található görögkatolikus ikon és kegytárgyboltban, fogyasztói ár: 1500 ft.  Ebook formátumban, webshopban megvásárolható 1000 Ft, nyomtatott 1500 Ft.:  https://monimarkt.hu/spl/240928/Konyvek

Az Európa Rádió Miskolc 20 perces riportja a szerzővel  történelemről, irodalomról:

https://europaradio.hu/tallozo/regenytrilogia-egy-miskolci-iro-tollabol

A Minap. hu (Miskolci Napló nagy interjúja a regénytrilógiáról:

https://www.minap.hu/cikk/akar-meg-tortenhetett-volna-trilogiat-irt-egy-miskolci-amator-tortenesz?fbclid=IwAR3XF4vGsy8aQRjRvbscrUObOP7cQbnQmoM0Qz07yd5bYOSfPx29X3fwY7M

Globo TV riport: