Kategóriák
Történelem

Müriokephalon (1176), az első csatánk a törökkel

Ha Bizáncot nem számítjuk, Nagy Lajos magyar király volt az első európai uralkodó, aki megütközött a törökkel (1366, Nikápoly), viszont a magyarok majd két évszázaddal korábban,  I. Mánuel bizánci császárral szövetségben már megmérkőztek a törökkel Anatólia közepén.  Idézzük fel a Müriokephaloszi csatát!

A XII. században igen intenzív volt a magyar-bizánci kapcsolat, hol szövetség, hol ellenség, házassági kapcsolat… Közismert, hogy Komnénosz I. Mánuel császár udvarában nevelkedett Béla herceg, akit a császár az utódjának szánt, azonban mégis született egy fia, s Bélát kárpótlásul kiházasította a rokona és szövetségese lányával, Chatillon Annával.

Tudod ki volt Szent Piroska?

III. Béla idején ennek megfelelően jó kapcsolat volt a két ország közt. Amikor kitört a rúmi, szeldzsuk szultán és a bizánci császár közti ellentét (a danismetdi török emirátus felosztásán vesztek össze)  a magyar király a Héder nembéli Ampud (Ompud?) nádor és a Rátót nembéli Leusták erdélyi vajda vezetésével segédcsapatot küldött Bizáncba. Tekintettel arra, hogy a király után következő személy vezette a sereget az minden bizonnyal több ezer főből állt. Ugyancsak haddal sietett Mánuel segítségére Antiochia.

Az egyesült keresztény sereg olyan nagy volt, hogy a császár két részre bontotta és egyszerre két hadoszlop tört be Rúmba 1176 nyár végén. II. Kilidzs Arszlán (az oroszlán név magáért beszél) szultán a felperzselt föld taktikáját választotta, még a kutakat is megmérgezték, a katonákat pedig kisebb rajtaütésekkel nyugtalanította. Az Andronikosz Vatazész vezette kisebb bizánci sereget legyőzték. A görög vezér is elesett, s a levágott fejét  a szultán elküldte Mánuelnek.  A bizánci azonban bízott erős seregében. Magabiztosan törtek előre Anatólia kietlen tájain.

Buzogánnyal nyert csata

A Taurusz-hegység hágójához szeptember 17-én értek. Az érdemi felderítést elmulasztva csak akkor értesültek a török sereg jelenlétéről amikor az első hadrendet megtámadták a szoros közepén. Azonban komolyabb veszteség nélkül áttörtek, mivel időben felküldték a hegyoldalakra az oldalvédeket, szemtől szemben pedig érvényesült a minőségi fölény.  Az előhad éppen elhagyta a szorost, amikor a derékhad a császárral beérkezett a törökök támadási zónájába, akik rájuk rontottak. A nem megfelelő oldalvédet leszorították a hagyoldalról és rávetették magukat az éppen elvonuló hadtápra (poggyász és ostromgépeket szállító szekerek), nagy kavarodás keletkezett, az antiochiai jobbszárny igen érzékeny veszteségeket szenvedett, a vezérük, Balduin (Baldwin) is elesett. Mánuel egy pillanatra apátiába esett, majd miután a legendárium szerint két erdélyi magyar vitéz, Lobi és Tamás segítségével (amiért később busás jutalmat kaptak) kitört szorongatott helyzetéből rendbe kapta a sereget és áttörtek a törökökön.

Velence még a kereszteshadjáratból is profitált

Közben az előhad, amint kiért a szorosból a közeli mezőn két domb között azonnal elkezdett erődített tábort építeni, s mire beérkezett a megtépázott derékhad és a csak kisebb veszteségeket szenvedett utóvéd már készen voltak az állások. Tekintettel a kiépített védelemre a szorosból megérkező, hadrendbe álló török sereg nem próbálta meg menetből lerohanni a tábort. Megvárták a sötétséget és ezt követően indultak harcba a lovas íjászok, de a közben megpihent bizánciak visszaverték őket. Ez volt a görög neve után müriokephaloni csata.

Mind a két sereg jelentős veszteséget szenvedett és kimerült. Mánuel kénytelen volt letenni Konya (Rúm fővárosa) ostromáról és visszavonult. Sőt, fegyverszünetet között a szeldzsukokkal. A békés elvonulásért cserében megigérte két határerőd lerombolását.  A csata jelentősége, hogy Bizánc nem volt képes az anatóliai fennsík visszafoglalására a törököktől.

A hadjárat befejezését követően a magyarok hazatértek a nádor és a vajda vezetésével. Nem kis teljesítmény volt ez a maga korában, hiszen több ezer kilométert tettek meg oda-vissza!

Az ekkor, a szeldzsukok ellen szerzett elsőm komolyabb tapasztalatok sajnos feledébe merült idővel, pedig biztos jól jött volna az oszmánok ellen is.

Bizánc bevétele

*** A közösségi média kiszámíthatatlan, ha tetszenek a cikkek, látogassa rendszeresen a https://hosting2168331.online.pro/public_html-ot,  ahol sok aktuális, érdekes témáról olvashat! Tallózzon bátran a cikkek közt!

Borítókép: A csata, az Isztambuli Katonai Múzeumban látható festmény/ fotó: pinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük